Pillanatok az örökkévalóságban

M int az előző bejegyzésben írtam, tegnap két díjat is kaptam. A Kreatív Blogger Díjat Gréti ajándékozta nekem, külön köszönet érte.  http://alarcok-greti.blogspot.com/ Hét embernek kellene továbbítanom, de a hetes szám helyett jobban szeretem a hármast. A díjra vonatkozó szabályok: 1. Köszönd meg akitől kaptad. 2. Tedd ki a logót a blogra. 3. Linkeld be, akitől kaptad. 4. Add tovább további hét blogosnak. 5. Linkeld be őket. 6. Hagyj náluk megjegyzést, értesítsd őket. 7. Árulj el magadról hét dolgot. Számukra küldöm tovább: http://mjozsef.blogspot.com/ Józsinak azért, mert kivételesen meleg hangú bejegyzései és hozzászólásai vannak. Gondolom ezt már mindannyian tapasztaltuk. http://kisviragvilag.blogspot.com/ Ő valóban egy Virág, illatos, gyönyörű, lelket melengető. Kreatív ötleteivel engem is kreativitásra késztet, pedig igazán suta vagyok hozzá.  http://evihugi.blogspot.com/ A csodálatos képekért és egy kicsit azért, mert hazám béli.  Fogadjátok szeretettel és adjátok tovább!

A tegnapi nap folyamán kellemes meglepetésben volt részem. Nagyon jól esett, főként, hogy úgy érzem szívből adták, szeretettel. Íme itt a díj! Moniktól kaptam: http://ilyenolyenversek.blogspot.com/   Gondolom olyanok kapják, akik szép, tartalmas bejegyzéseket írnak... Én mindenesetre olyanoknak szeretném továbbadni, pontosabban a következőknek:  Magdi: http://csillaggondolatok.blogspot.com/  Azért neked kedves Magdi, mert gyönyörű verseket írsz. Olyanokat, amelyek megpengetik a lélek húrjait és te úgy játszol azokon, mint tapasztalt zenész. Köszönjük neked! Arozika: http://tetszenek.blogspot.com/ Neked azért, mert mindig felragyog a szívem, amikor benézek hozzád és látom a szép képeket, amelyek nekem is nagyon tetszenek. Köszönöm, hogy vagy nekünk a képeiddel! Emese: http://spiritualmoments2010.blogspot.com/ Kedves Emese, te kolléganőm vagy és személyesen ismerlek. Ismerem szép lelked,  gondosságod, alaposságod.  Hasznos dolgokat írsz, nem túl gyakran, de mindig örömmel olvasom. Kös

A napokban egyre gyakrabban tör rám a felismerés, hogy rossz helyre születtem, rosszkor. Ne értsetek félre, szeretem az otthonom, igazán jó hely lehetne... Az is! Ezt megerősíteni látszik az a tény is, hogy egyesek  már-már szemtelen magabiztossággal készülnek új értékeket teremteni.  A talpraesettség, mint legfőbb erény emelkedik ki mindenek közül. A boldogulni vágyás, úgy űzi  a legtöbb halandót, mint vadász a vadat. Lúzernek számít mindenki, aki nem gazdag, híres, vagy, akinek nincs hatalma. Ilyen világot élünk. A köpönyegforgatóra azt mondjuk,  talpraesett, a hazugra meg, hogy jó diplomata. Ha végiggondolom a dolgot evidens, hogy én a lúzerek csoportjába tartozom. Most hirtelen nem tudom, hogy sírjak, vagy nevessek ezen? Inkább sírok. Siratom a valóra nem vált álmokat és a be nem járt utakat...  Siratom, mint ahogy siratja az ember azt, amit elveszít, vagy azt, ami soha nem lehet övé.  Lúzer vagyok, és ha szigorú értelemben veszem a lúzerséget, be kell látnom, szinte minden ismerős

Bántani én nem akarlak, szavaimmal betakarlak, el-elnézlek, amíg alszol. Én sohasem rád haragszom, de kit bántsak, ha nem téged, az én vétkem, a te vétked, mert akarva, akaratlan, halálom hordod magadban, s a fiammal, akit szültél, halálom részese lettél, és történhet már akármi történhető, e világi, oldhatatlan köt hozzád a magasztos bizonyosság, világrészek, galaktikák távolából is mindig rád emlékeztet ez a vétked. Kit szeressek, ha nem téged.

Különleges eseménynek adott tegnap helyett a sepsiszentgyörgyi Belvárosi Református Templom. Már fél órával kezdés előtt alig lehetett ülőhelyhez jutni. Kicsik és nagyok lélegzet-visszafojtva várták a 82 éves Sanyi bácsit, aki korát meghazudtoló külsővel és energiával  szavalta verseit és mesélt életének pár emlékezetes eseményéről. Bevallom  nálam valószínűleg sokkal türelmesebben hallgatta a verseit szavaló gyermekeket, akik számára biztosan feledhetetlen élményt jelentett, hogy a szerző jelenlétében csillogtatták meg "tehetségüket". Számomra is feledhetetlen volt a találkozás, bár az elején nem keveset mérgelődtem a tömeg és a nem túl szerencsés helyünk miatt. Az író-olvasó találkozók lényege a személyes találkozás élménye, ez azonban most a tömeg miatt csak részben valósulhatott csak meg.   Közben azon gondolkoztam, hogy vajon hány ember a jelenlévők közül ismeri, szereti verseit? Vajon hányan olvassák rendszeresen? És vajon hányan érkeztek, mint valami cirkuszi muta

vannak vidékek gyönyörű tájak ahol a keserű számban édessé ízesül vannak vidékek legbelül szavak sarjadnak rétjein gyopárként sziklás bércein szavak kapaszkodnak szavak véremmel rokon a patak szívemben csörgedez csobog télen hogy védjem befagyok páncélom alatt cincogat jeget-pengető hangokat tavaszok nyarak őszeim maradékaim s őseim vannak vidékek viselem akár a bőrt a testemen meggyötörten is gyönyörű tájak ahol a keserű számban édessé ízesül vannak vidékek legbelül    Ez egy nagyon régi kedvenc, mély mondanivalóval.

Én sem volnék, ha nem volnál, ha te hozzám nem hajolnál, te sem volnál, ha nem volnék, ha én hozzád nem hajolnék. Osztódom én, osztódol te: só vagy az én kenyeremben, mosoly vagy a bajszomon, könny vagyok a két szemedben. Köt a vére, köt a vérem: szeretőm vagy és testvérem. köt a vérem, köt a véred: szeretőd vagyok s testvéred. Szellőm vagy, ki megsimogatsz, viharom, ki szerteszaggatsz, szelőd vagyok, ki simogat, viharod, ki szétszaggatlak. Ha nem volnék, te sem volnál, én sem volnék, ha nem volnál. Vagyunk ketten két szép nyárfa, s búvunk egymás árnyékába. Ez az én egyik kedvenc versem. Szerintem gyönyörű. Amúgy hétvégén lehetőségem lesz  találkozni a szerzőjével is, hiszen szombaton itt Sepsiszentgyörgyön üdvözölhetjük a kedves "Sanyi bácsit". Kihagyhatatlan alkalom.

Ha beszélni tudnék elmondanám neked, mindazt, mit egyelőre csak   érzetek, illatok és indulatok kusza halmazából hámozgatok ki. Nézlek és önmagamat látom… önmagam benned. Még nem tudom ki vagyok, várom, hogy meghatározz…   Nem tudom   ki lehetsz te? Életem része, maga az életem...   Úgy függök, mint levél a fán. Ha szél sodorna el holtan hullanék a sárba, lassan temetne el a múló idő. Betakarsz ha fázom, etetsz ha éhezem. Sírok ha sírsz és együtt nevetek veled... Önmagadból való vagyok, lényed része s te vagy az Életem. Életed vagyok én, drága kerted, kicsi kincsed, drágaköved, kincsesládád… Vigyázol rám, mert gyermeked vagyok, mindörökre.

  Nyaralásunkkor gyűjtöttük ezeket a kagylókat, most a fürdőszobát díszíti, akárcsak az előző bejegyzésben szereplő napernyős hölgy .

Télből nyárba vágyom... A tenger homokját szeretném érezni a talpam alatt... Élni, egy kicsit élni és kiszabadulni a haldokló mindennapokból.

Fülöp Miklós: Ablak Irodája ablakából kinézve a tejszerű ködbe burkolódzott eget látta, amelybe a szomszéd torony órája úgy lógott bele, mintha felülről  láthatatlan szalagok tartották volna. Egy hajdan jobb időket látott italos üveg árválkodott az ablakpárkányon, mintha azon gondolkozna, hogy ugorjon-e, vagy maradjon. Maradt! Napok, vagy talán hetek óta állt már ott, nem siettette semmi.  Amúgy is minden ólomlábakon vánszorgott, s a délelőtt köszvényes, hajlott háttal köszöntött rájuk ismét. Nem volt nagy iroda, szép, sőt rendezett sem. A helyhiány miatt a földön sorakoztak az amúgy polcra szánt dolgok.  A kábelek hosszan tekergőztek, a padlószőnyeg helyenként felkunkorodott, a nyitott ablakon pedig úgy szálltak ki az álmok, mint ősszel elröpülő madarak. Csak a számítógép billentyűjének kattogása zavart bele néha a csendbe. Egy-egy billentyű néha beragadt nagy odafigyelést igényelve a gépelni vágyó részéről.  Mindenki  szöszölt valami fölött. Jelentések, különböző tervek és

Márton Árpád: Mindennapi kenyerünk Mindig nehéz megszoknom, amikor évszámot váltunk... Pár papírlap és a nyomtatásához szükséges festék ismételten áldozatul fog esni... Számomra valahogy mindig ezzel a tévedéssel indul az év. Jelentéseim végén párszor még szerepelni fog a régi évszám, de aztán lassan megszokom, hogy új évet írunk. Ahogy az idő telik egyre inkább befészkelem magam a jelen év ölébe, egészen otthonra találva benne. Szépen rátalálok majd mindarra, ami a múltba örömöt jelentett és arra is, amitől féltem, amit nem akartam. Talán minden ugyanolyan lesz, pedig most szeretném ha néhány dolog mégis más lenne. Szeretnék pár dolgot megváltoztatni magam körül, de főként magammal kapcsolatban. Remélem lesz elég kitartásom és elszántságom hozzá.  Kívánok mindenkinek egy szebb, sikeresebb, gazdagabb, de főként boldogabb új évet! Legyen erőtök és kitartásotok véghezvinni azt, amit szeretnétek, türelmetek mások hibáihoz és elég szeretetek családtagjaitok gyengeségeihez. B.U.