Egy kis zene

Ha úgy tudnék írni, ahogy a lelkem megrezzen  egy-egy jó zene ritmusára... Ha csak a töredékét le tudnám írni... De nem tudom, mert a zenét nem lehet leírni. Próbálkozni lehet ugyan, de csak valami torz hasonmása a valóságnak. 
Most szól a zene, már legalább ötödjére ugyanaz, hiszen megunhatatlan. A lelkem ugrabugrál és a kezem ritmusra üti a billentyűket. 
Szép napot mindenkinek! 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy születésnap margójára

Egy hosszú nap margójára...

Második lehetőség