Magyarázat

Az utóbbi időben ritkultak a bejegyzéseim... Ennek  oka egy kicsi lány, aki úgy döntött, hogy beköszön az életünkbe és fenekestül felforgatja azt. Kedden lesz hét hete, hogy megtörtént... Aki tapasztalta tudja milyen érzés amikor egyszer csak ott van, ott tarthatod a karodban, érezheted, amint lélegzik, megfoghatod  parányi kis kezét... 
Szóval megváltozott az életem, az életünk. Biztosan el tudjátok képzelni, hogy mivel jár egy újszülött gondozása... Kevesebb önmagadra fordított idő,  kialvatlan éjszakák, állandóan tele szennyes kosár...  Aggodalmas találgatások, hogy vajon miért sír? Hetek telnek el, amíg kezdesz különbséget észlelni a sírások mikéntje és miértje közt. És amikor már azt hiszed, hogy tudod miért sír jössz rá, hogy mégsem tudod jól. Összezavarodsz és minden addigi bizonytalanságod a felszínre tör. 

Folytatnám a bejegyzést de felébredt... Nyöszörög, valószínűleg éhes. Ennyire futotta mára, a többi  következő bejegyzésre marad.

Megjegyzések

szeterka üzenete…
Az anyaság minden perce örömöt hozzon az újesztendőben!
2012. január 1. 16:44
Kőrösi Mercédesz üzenete…
Nagyon-nagyon sok boldogságot!!!!
2012. január 1. 18:22
Erzsébet üzenete…
Köszönöm!!! Remélem, hogy úgy lesz.
2012. január 1. 21:30
MJ üzenete…
Boldog új esztendőt kívánok neked és szeretteidnek is! :)))
2012. január 2. 12:09
Erzsébet üzenete…
Mindhárman köszönjük, azaz még többen, mivel jóval több ember tartozik a "szeretteim" körébe. Neked is minden elképzelhető jót az új évre.
2012. január 2. 12:50
Lili üzenete…
Gratulálok a kicsi lányhoz és nagyon jó egészséget, örömteli éveket kívánok nektek:)
2012. január 26. 8:56
Erzsébet üzenete…
Köszönöm!
2012. február 3. 16:08
Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Kányádi Sándor: Bántani én nem akarlak

Kép
Bántani én nem akarlak, szavaimmal betakarlak, el-elnézlek, amíg alszol. Én sohasem rád haragszom, de kit bántsak, ha nem téged, az én vétkem, a te vétked, mert akarva, akaratlan, halálom hordod magadban, s a fiammal, akit szültél, halálom részese lettél, és történhet már akármi történhető, e világi, oldhatatlan köt hozzád a magasztos bizonyosság, világrészek, galaktikák távolából is mindig rád emlékeztet ez a vétked. Kit szeressek, ha nem téged.
További információk

Feljegyzések az egérlyukból

Kép
A napokban egyre gyakrabban tör rám a felismerés, hogy rossz helyre születtem, rosszkor. Ne értsetek félre, szeretem az otthonom, igazán jó hely lehetne... Az is! Ezt megerősíteni látszik az a tény is, hogy egyesek  már-már szemtelen magabiztossággal készülnek új értékeket teremteni.  A talpraesettség, mint legfőbb erény emelkedik ki mindenek közül. A boldogulni vágyás, úgy űzi  a legtöbb halandót, mint vadász a vadat. Lúzernek számít mindenki, aki nem gazdag, híres, vagy, akinek nincs hatalma. Ilyen világot élünk. A köpönyegforgatóra azt mondjuk,  talpraesett, a hazugra meg, hogy jó diplomata. Ha végiggondolom a dolgot evidens, hogy én a lúzerek csoportjába tartozom. Most hirtelen nem tudom, hogy sírjak, vagy nevessek ezen? Inkább sírok. Siratom a valóra nem vált álmokat és a be nem járt utakat...  Siratom, mint ahogy siratja az ember azt, amit elveszít, vagy azt, ami soha nem lehet övé.  Lúzer vagyok, és ha szigorú értelemben veszem a lúzerséget, be kell ...
További információk

Egy születésnap margójára

Kép
Ahogy az évek telnek, egyre inkább az az érzésem, hogy felgyorsul az idő és úgy rohan el felettünk, mint, ahogy a felhők vonulnak tavasszal az égen. Körbenézel és már nem vagy az a gyermek, aki a pályán rúgta a labdát, sem az a kislány, aki anyja cipőiben klapfog.  Az a kamasz sem vagy már, aki későn ér haza a bulizásból, vagy aki egy regényt olvasva éri meg a reggelt. Lassan az a férfi vagy nő vagy, akinek a gyerekek “csókolom”-ot köszönnek az utcán és akit a fiatalok már nem mernek visszategezni. Telik az idő, mint táltos paripa repül velünk és szempillantás alatt száll vele együtt minden . Ahogy telik az idő, egyre megfontoltabban vágok neki a újnak és egyre átgondoltabb döntéseket hozok. Ahogy telik az idő, nem vágok neki a messzeségnek, nem intek le kocsikat az úton és nem feltétlenül újabb kihívásokra vágyom. Egyre kevesebb dolog lesz, ami lelkesít és egyre több értelmet nyernek a régi dolgok. Ahogy telik az idő sokkal többet gondolok a múltra és értékkel bír, minden ami meg...
További információk