Kányádi Sándor: Bántani én nem akarlak

Bántani én nem akarlak,
szavaimmal betakarlak,
el-elnézlek, amíg alszol.
Én sohasem rád haragszom,
de kit bántsak, ha nem téged,
az én vétkem, a te vétked,
mert akarva, akaratlan,
halálom hordod magadban,
s a fiammal, akit szültél,
halálom részese lettél,
és történhet már akármi
történhető, e világi,
oldhatatlan köt hozzád
a magasztos bizonyosság,
világrészek, galaktikák
távolából is mindig rád
emlékeztet ez a vétked.
Kit szeressek, ha nem téged.

Megjegyzések

MJ üzenete…
Kedves Erzsébet!
Igazán megtisztelő! Nagyon köszönöm!
Nagyon szép! Nem udvariasságból. Tényleg!
Lili üzenete…
Nagyon kedves és megható vers, köszönöm, hogy olvashattam.
És ha még nem mondtam volna, gyönyörű a blogod!
Szép napot:)
Erzsébet üzenete…
Köszönöm mindkettőtöknek a kedves szavakat.
Szép estét, Erzsébet, szép itt nálad!
Erzsébet üzenete…
Köszönöm kedves Erika! Én épp most jövök tőled:)) Nézelődtem kicsit nálad... Gyönyörűek a versek.
szeterka üzenete…
Erzsike,légyszives nézzél be hozzám,van valami a számodra,ha elfogadod:-)
monik
Kósa Márta üzenete…
Szeretem ezt a verset!

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Egy születésnap margójára

Egy hosszú nap margójára...

Második lehetőség